Az elmúlt évben a dolgok ára jelentősen megemelkedett. Az egész világon, több mint négy évtizede a legmagasabb az infláció jelenleg.

Amikor utoljára ilyen szintű ár növekedés volt tapasztalható, a diszkó népszerű volt, a Star Wars pedig teljesen új számunkra.

Ha Ön szülő vagy tanár, gyermekeinek kérdései lehetnek az inflációval kapcsolatban. A Junior Achievement ezt az útmutatót azért dolgozta ki, hogy segítsen elmagyarázni, mi okozza az árak emelkedését.

Egyáltalán mi az infláció?

Bár az infláció meghatározásának számos módja van, a legegyszerűbb az, amikor „túl sok forint túl kevés árut vagy szolgáltatást ér”. Ez azt jelenti, hogy egy termék vagy szolgáltatás iránti kereslet sokkal nagyobb, mint a rendelkezésre álló termékek vagy szolgáltatások kínálata.

Egy piacgazdaságban az áruk és szolgáltatások árai szüntelenül változnak, egyesek felmennek, mások lemennek. Inflációról akkor beszélünk, amikor nem csak egy, hanem sok áru és szolgáltatás ára felmegy; tehát ma kevesebbet kapunk 1000 forintért, mint tegnap. Más szóval az infláció miatt az idő előrehaladtával csökken a fizetőeszköz értéke.

Tegyük fel például, hogy egy boltban tartózkodik, és van egy példánya egy népszerű videojátékból, de öten meg akarják vásárolni. Ha az üzletnek nem lenne meghatározott ára az adott videojátékra vonatkozóan, az öt ember hajlamos lenne egyre több pénzt felajánlani, amíg valamelyikük nyerni nem tud, és sokkal magasabb áron megvásárolhatja a játékot, ez az infláció egyik formája.

Egy példa erre a való életben az autók/gépjárművek. A járvány okozta ellátási lánc problémák miatt túl kevés autó/gépjármű áll rendelkezésre ahhoz képest, hogy mennyien szeretnének vásárolni. Emiatt az autók/gépjárművek ára – különösen a továbbértékesített használtak gépjárműveké – emelkedett. Ugyanez történik az élelmiszerrel, az iskolai felszerelésekkel és egyebekkel.

Miért látunk most inflációt?

A gazdaság nagy része a globális ellátási lánctól függ. Gondoljunk az ellátási láncra úgy, mint minden emberre, vállalatra, folyamatra és anyagra, amely egy termék előállításához kapcsolódik.

Például okostelefonja képernyőjét Indiában gyártják, mikroprocesszorát az Egyesült Államokban, mikrofonját Malajziában és egy csomó egyéb alkatrészét a világ különböző régióiban. Mindezek az alkatrészek Kínába kerülnek, ahol összeállítják belőlük telefont, amelyet végül az Európai Unióban, Magyarországon értékesítenek.

A járvány zavart okozott ebben az ellátási láncban. Az embereknek abba kellett hagyniuk a munkát, vagy kevesebbet dolgoztak a járvány idején, ami „töréseket” okozott az ellátási láncban. Ezek a fennakadások még ma is tartanak, így például a Kínában telefonokat összeszerelő cég, a Malajziából érkező mikrofonokra várakozik, azért, hogy összeállíthassák a telefont és elküldhessék a boltokba szerte a világon.

Ez telefonkészülékhiányt eredményez, ami azt jelenti, hogy az emberek hajlandóak valamivel többet fizetni az eladásra kínált telefonokért. Ha ez sűrűn megtörténik, az árak emelkednek, és infláció történik.

Érzékelt infláció

A fogyasztói közvélemény-kutatások szerint az emberek gyakran magasabbnak érzik az inflációt annál, mint amit a tényleges árindexek tükröznek.

Mi befolyásolja tehát, hogy miként érzékeljük az inflációt?

1. Az áremelkedésre inkább felfigyelünk, mint a stabil vagy a csökkenő árakra – A drágulás emellett jobban meg is marad az emlékezetünkben. A stabil vagy csökkenő árakat kevésbé vesszük észre, pedig az infláció átlagos ütemének kiszámításához ezeket is figyelembe veszik.
2. Jobban feltűnnek a gyakori készpénzes vásárlások – Az elmúlt évek során néhány népszerű áru és szolgáltatás ára az átlagosnál jobban emelkedett. Erre példa a benzin, a kenyér és a buszjegy. Gyakran előfordul, hogy az inflációra gondolva túlságosan is felkelti a figyelmünket, ha ezek ára megy fel.
3. Kevésbé tűnik fel az ár, ha valamit ritkán veszünk – A háztartások költségvetésének jelentős részét a ritkábban vásárolt áruk és szolgáltatások teszik ki. Ilyen például az autó és a nyaralás. Vannak olyan tételek is, például az albérlet vagy a telefonszámla, ezekről a kiadásokról és áruk változásáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, amikor véleményt alkotunk az inflációról.

A „személyes” infláció

Az egyes háztartások különbözőképpen tapasztalják meg az inflációt.

Például, ha az üzemanyag ára jobban felmegy, mint a többi árué és szolgáltatásé, azok, akik gyakrabban használják az autót, valószínűleg nagyobbnak érzik az inflációt, mivel az átlagnál többet költenek benzinre. Ezzel szemben azok számára, akik ritkábban vagy nem használnak autót, kisebb lesz az úgynevezett személyes infláció.

Árváltozás és minőségváltozás

Egy termék árának változását sokszor az inflációnak tudjuk be, pedig néha a termék minősége is megváltozik ezzel párhuzamosan.

Például lehet, hogy felment egy autótípus ára, de gyakran az új modell már az alapfelszereltségben is tartalmazza az előzőleg extrának számító elemeket, például a beépített navigációs rendszert, a légkondicionálást vagy a légzsákot. Ilyen esetben az ár részben a minőségjavulás és nem az infláció miatt megy fel.

Véget ér az infláció? Ha igen, mikor?

Ha a történelmet vesszük iránymutatónak, az infláció előbb-utóbb visszaszorul.

Bár vannak olyan időszakok, amikor az infláció különösen makacs volt, és több éven át fennmaradt, például az 1970-es években, az árak emelkedése általában két-három éven belül csökkenni kezd, ahogy a fiskális és monetáris politikai hatásai megjelennek. Az inflációt az ellátási láncok fellendülésének is befolyásolnia kell, mivel a járvány az elkövetkező hónapokban tovább mérséklődik.

További információk, források:

• Junior Achievement Magyarország Alapítvány – https://www.ejam.hu/jamnext
• Európai Központi Bank – https://www.ecb.europa.eu